| |
John Myrdhin Reynolds
láma Vajranatha tanítása és hétvégi meditációs
kurzusa a Sambhalában

Dzogcsen meditáció, álomjóga és bardó tapasztalás
2005. december 2-3-4.
2. péntek 17.00 - 20.00
3. szombat 10.00 - 13.00; 15.00 - 18.00
4. vasárnap 10.00 -13.00; 15.00 - 18.00,
  A Tibeti Halottaskönyv fordításai megismertették velünk a tibeti buddhista hagyomány néhány olyan tanítását, amely a halál utáni túléléssel foglalkozik. De létezik a tanításoknak és gyakorlatoknak egy sokkal hatalmasabb gyujteménye, melyet mind a buddhista, mind a bön hagyományban fellelhetünk, s melyek a haldoklás folyamatával és a halál utáni tapasztalásokkal kapcsolatosak.
Különösen a tibeti álomjóga gyakorlatai nyújtanak kiváló előképzést a haldoklásra és a halál utáni tapasztalásra, más néven a bardo-ra való felkészülésben. Mind a bardo, mind az álom állapotban szembekerülünk karmikus vízióinkkal, melyek egyaránt származnak jelen, illetve elmúlt életeinkből.
Ezen a kurzuson megvizsgáltuk azokat a módszereket, melyeket a tibeti lámák használnak hogy megvalósítsák az éber álmodást, melynek átalakításával, pozitív hatást gyakorolhatunk éber állapotunkra.
Az elalváskor minden lénynek feldereng a tudat tiszta fénye, azonban hétköznapi embereknek ez teljesen észrevétlen marad. Ha gyakorlással, a tudatosság fejlesztésével és az éjszakai időszakra való kiterjesztésével felkészülünk erre, azonosulhatunk vele.
Ez azért fontos, mert a haldokláskor szintén felragyog a tudat tiszta fénye, amelyet képzett tudattal észre lehet venni, és vele azonosulni.
A halál pillanatában ez a teljes megszabadulással jár.
Első nap (péntek) egy olyan gyakorlatot kaptunk, s hozzá tanításokat, mellyel ez a képesség elérhető.
A második napon, szombaton, és vasárnap Fehér Tara egyik aspektusának (Svaphna Tara) két gyakorlatát kaptuk meg.
Az egyik gyakorlat segítségével elérhető hogy álmainkban útmutatásokat, jóslatokat, spirituális tanácsokat kapjunk a bennünk lévő buddha-tudathoz való konkrét hozzáférés segítségével;
a másik gyakorlat pedig az álmaink teljes tudatosítását, azok tudatos és motivált vezetését teszi lehetővé, mely módszer segítségével tanításokat kaphatunk buddháktól, jidámok formáját vehetjük fel, tiszta földekre látogathatunk el, beavatásokat nyerhetünk el megvilágosult buddháktól, bódhiszattváktól, tehát alvási időnk egészét a leghasznosabban, a fizikai testi lehetségesnél is sokkal mélyebb dharma-aktivitással tölthetjük el.
Tanításokat kaptunk az alvásról, s nemcsak dharmikus, hanem filozófiai és fiziológiai értelemben is, hogyan készítsünk álomoltárt, hogy aludjunk el ésszerüen, s egyéb fontos útmutatásokat.  

S V A P H N A... T A R A
______________________________________________________________
A Dzogcsen gyakorlatát nemcsak a buddhista nyingmapák ősi iskolájában, hanem Tibet buddhizmus előtti, bön hagyományában is megtaláljuk. Ezek a tanítások lényegileg azonosak, és mindkét hagyomány napjainkig töretlen átadási vonallal rendelkezik a VIII. századtól, sőt sokkal előbbi időktől fogva. Mindkét iskola hangsúlyozza, hogy a Dzogcsen nem Tibetből származik, hanem Közép-Ázsiából, és híres mesterek, mahásziddhák és beavatottak hozták Tibetbe. Így tehát a Dzogcsen tanításoknak két hiteles és ősi átadási vonala van: buddhista és bön.
(részlet John Myrdhin Reynolds írásából)
John Myrdhin Reynolds Vadzsranatha a Berkley-ben lévő Kolumbia és Kalifornia egyetemeken és a Seattleben lévő Washington Egyetemen buddhizmust,vallástörténetet, antropológiát, arabot, szanszkritot, és tibeti nyelvet tanulmányozott. Először iszlám tanulmányokat folytatott Atrhur Jeffrey professzor vezetésével, majd iráni tanulmányokat J. Duchesne-Geillemin professzor vezetésével. Buddhista filozófiából nyerte el a Ph.D fokozatot, melyhez szanszkrit és tibeti nyelven Edward Conze professzor irányításával végezte kutatásait, aki a Buddhista Pradzsnyápáramita irodalom híres tudósa.
Aztán több mint tíz évet töltött Indiában és Nepálban, különböző dél-indiai hindu asramokban, és Darjeelingben, Kalimpongban és Nepálban tibeti buddhista kolostorokban kutatásokat végzett. Az utóbbi helyeken a nyingmapa és kagyüpa tibeti buddhista iskolák irodalmát kutatta szertartásaikat és meditációikat gyakorolta. Láma tanítói közé tartozott Desung Rinpócse, Kangyur Rinpócse, Csátrál Rinpócse, Dudzsom Rinpócse, Kalu Rinpócse, XVI. Gyalva Karmapa, és mások. Főleg a Dzogcsent és a buddhista tantrákat gyakorolta, mindkettőt a saját közegében, és összehasonlította nyugat gnoszticizmusával és más mitikus hagyományokkal. Ennek eredményeképp sok nyingmapa és kagyüpa hagyományhoz tartozó szöveget fordított angolra, és az utóbbi tizenöt évben a bön hagyomány szövegeit is fordítja. Nepálban kutatta a tibeti sámánizmus tanait és technikáit, beleértve az ördögűzést és a lélek visszaszerzését is, a nyingmapa iskolához tartozó ngakpa lámákkal együtt alkalmazta és gyakorolta azokat. Előrehaladása ezekben a kutatásokban tapasztalati jellegű volt és részvételen alapult, nem csupán a szövegekre korlátozódott. Beavatottja lett a tibeti buddhizmus nyingmapa és kagyüpa iskoláinak, és Őszentsége Dudzsom Rinpócse 1974-ben Kalimpongban nyingmapa ngákpává, vagyis buddhista tantrikus jógivá avatta, és a Vadzsranatha (Rigzdin Dordzse Gönpo) nevet kapta . Őszentsége ösztönzésére és jóváhagyásával mély kutatásokba kezdett a tibeti buddhizmus ngakpa hagyományával kapcsolatban, mely Guru Padmszambhavától és Nubcsen Szángye Jesetől származik, az időszámításunk szerinti VIII. századból.
Attól kezdve széles körben folytatta kutatásait és tanításait Indiában, Európában és Amerikában. Vallástörténelmet tanított és buddhista tanításokat adott a Sánti Asrámban (Dél-India), a Massachusetts Egyetemen (Amherst), a Kalifornia Egyetemen (Santa Cruz), és újabban a New Rochelle Egyetemen (New York City). Továbbá Európa különböző vidékein buddhista meditációt, tibeti samanizmust és pszichológiát oktatott, például Amszterdamban, Hágában, Göringenben, Koppenhágában, Malmöben, Oszlóban, Devonban, Londonban, valamint Olaszországban, Görögországban, Mallorcán, Lengyelországban, Magyarországon és Jugoszláviában.
Húsz éven keresztül együtt dolgozott Namkhai Norbu Rinpócsével, a nyugaton élő híres Dzogcsen mesterrel, akinek útmutatásával számos nyingmapa Dzogcsen szöveget fordított. 1989-tol Lopön Tenzin Námdák Rinpócsével dolgozik együtt, a Tibeten kívül élő híres bön tudóssal, és számos ősi ritka bönpó dzogcsen szöveget fordított le, melyek főleg a Zhang-zhung Nyan-gyud-höz tartoznak, átültetett Má-gyud és bönpó Anyatantra szövegeket is. Főleg a Nyingmapa és a Jungdrug bön hagyományok Dzogcsen tanításának eredetével foglalkozik, és kutatja ezek kapcsolatát az iráni, közép-ázsiai és nyugati vallásokkal, beleértve az iráni buddhizmust, mithraizmust, és gnoszticizmust. Létrehozta a Bönpó Fordítási Alapítvány Bönpó Fordítási Projektjét, ahol sok saját fordítása jelent meg. San Diegoban létrehozta a Vidjadhara Intézetet, ahol összehasonlító tanulmányokat végeznek a világon lévő vallások valamint a keleti és nyugati pszichológia között.
TIBETIBUDDHIZMUS.LAP.HU 
BUDDHIZMUS.LAP.HU 

|